Tiszaalpár története:
A szőlő- és gyümölcstermesztés története a római korig vezethető vissza. A
mai alföldi borvidék területén elsőként Alpár határában telepítettek
szőlőültetvényeket.
A homokos határú Alpár községnek a XIX. század közepén már 1600 lakosa volt; a
XIX. század végére lélekszáma elérte a 3500 főt. (Ma nagyközségünk területén
több mint 5200 ember él.)
A XIX. század meg-megismétlődő tiszai árvizei sok gondot és bajt okoztak a
lakosságnak, ám a folyó hiánya is. A Vásárhelyi-Széchenyi szabályozási terv, az
új mederalakítások révén az „élő Tisza” messze került, ott hagyta a falut, és
ezzel megszűnt az összeköttetés más területekkel. Ez a helyzet rendkívül
hátrányosan piaci kapcsolatait,
amit
csak részben tudott pótolni a századforduló táján kiépített (1897-ben átadott)
vasúti szárnyvonal és közút. A helybelieknek még ma is megdobogtatja a szívét,
hogy gróf Széchenyi István járt Alpáron: 1833-ban átutazóban, 1846. júl. 18-án
pedig a Tisza-szabályozás ügyében.
Tiszaalpár 1975-ben nyerte el mai településszerkezetét, amikor egyesült a 900
éves Alpár és a szomszédos 150 éves Újfalu, ezzel elnyerte a nagyközségi rangot.
(Tiszaújfalu múltja ismeretlen. 1668-ban mint puszta Nagykőröshöz tartozott
egyházilag. Területe 1804. január 14-én került gróf Károlyi család birtokába,
csak az 1830-as évek közepén kezdett betelepülni a dohánytermelő telepesek
révén.)
A község történelmi miliője, valamint természeti szépsége feledhetetlen élményt
nyújt az idelátogatóknak.
A település évszázadokon keresztül meg tudta őrizni háborítatlanul azokat a
természeti értékeket, amelyeket a Tisza közelsége alakított évezredeken
keresztül. A különböző színekben pompázó vízi virágok, a vízpartot övező
galériaerdő különleges fafajtái, a gazdag madárvilág és vadállomány nemcsak
szemet gyönyörködtető látvány, hanem tökéletes kikapcsolódási és pihenési
lehetőség is.
Szeretnénk, ha minden kedves vendégünk jól érezné magát nálunk, megismerné
községünket és nem csak az illem kedvéért mondaná:
Viszontlátásra, Tiszaalpár!